Ebben a menüpontban az ÉFOSZ (Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége) "Köztünk  élnek, figyeljünk rájuk..." című 2003 évben meghírdetett pályázatára írt pályaművek olvashatók.

Köztünk élnek figyeljünk rájuk!

Göndöcs Evelinnek hívnak, a Fertődi Általános Iskola 8. osztályába járok. Nagyon örülök a pályázat kiírásának, mert ezáltal nagyon sok gyerek teszi majd fel magában a kérdést: hogy milyenek is a “más emberek”, és hogy kellőképpen figyelünk-e rájuk.

Engem a pályázat témája közelről érint, és talán pontosan ezért nagyon érdekel is.

A testvérem Dávid, sajnos már 13 éves beteg, autista fiú. Mi nagyon jó barátok vagyunk, sokat játszunk, de sajnos az átlagos, hétköznapi ember nem nagyon érti meg őt. Pedig neki nagyon fontos a sok szeretet, és rendkívül sokat jelent számára egy pár kedves szó. Mivel az önálló kivitelezés számára nagy gondot jelent, ezért rengeteg segítségre van szüksége.

Dávid első ránézésre épp olyan, mint bármelyik 13 éves fiú – azért is mert nagyon szép arca van-. Azt hogy beteg, csak akkor lehet látni rajta, ha valaki közelebb megy hozzá, és megpróbál vele beszélgetni. De választ sajnos nem kap, mert Dávid nem tud beszélni. Csak hangokat ad, amiket viszont nem tudunk beazonosítani, hogy tulajdonképpen mit is jelentenek. Dávid anyukám segítségével kommunikál, a támogatott kommunikáció módszerével. Ez azt jelenti, hogy számítógépen, vagy egy úgynevezett betűtáblán írnak, úgy, hogy anyu támasztja a kezét /csak a mutató ujja marad nyújtva /. Dávid pedig rányomja az ujját arra a betűre, amelyikre éppen a szavak írásaihoz szüksége van. Így “beszélgetünk” mi Dáviddal. Ezáltal tudjuk, hogy az ő belső világa nagyon is ép és gazdag. “Szókincse” rendkívüli, sok érdekes szót használ. Sokat ír a szeretetről, és szívesen alkot véleményt emberekről. Sokszor az emberek kisugárzásából, vagy egy-pár mondatból megtudja állapítani, hogy milyen ember is az illető. Nagyon nem szereti, ha úgy beszélnek vele mint a “kisbabákkal!” – mert sajnos az emberek nagy többsége azt gondolja, hogy mivel nem tud beszélni, nem tudja lenyelni a nyálát, nem tudja magát kifejezni, és mert kezei folyton egy “kényszeres helyzetben” vannak (felhozza őket a vállához és csetteget velük), ezért ő egy buta gyerek. Elkezdik sajnálni, háta mögött csúfolni és piszkálni, és úgy “gügyögnek” vele, mint a kisbabával. Ez nagyon rossz dolog, mert hisz az ember egy 13 éves fiúval sohasem beszélne úgy. És különben is, mivel a lelkivilága teljesen ép, és felfogja amit mondunk neki, vagy róla, ezzel nagyon megbánthatjuk. Ő is szeretné ha ugyanúgy beszélnének, játszanának vele a gyerekek, mint egymással.

Persze vannak kedves és megértő emberek, akiket Dávid is nagyon szeret.

Itt Fertődön egy alapítvány van a beteg gyermekekért, aminek Dávid is rendszeres tagja. Itt gyógytornászok, óvónők, “kis segítők” foglalkoznak a fogyatékos gyermekekkel. Jó, hogy vannak rendes emberek, akik nem felejtik el a beteg gyermekeket! Dávid szeretne meggyógyulni, de a tudomány sajnos még nem ismeri sem a betegség okát, sem gyógyításának módját. Vannak akiknek sikerül ezen különös világból kijutniuk, s betegségüket a múltnak tudhatják, de sajnos van, aki az életében “e világ rabja” marad. Nehéz megérteni, de sajnos nincs egyértelmű recept arra, hogyan is kellene minden beteg embert “tapsszóra meggyógyítani”.

De remélem lesz olyan ember, aki a kutatásai, tapasztalatai segítségével megfejti a nagy titkot; hogy miként is gyógyíthatnánk meg a sok fogyatékos embert.

De addig is szeressük őket, védjük, és ápoljuk és ne feledjük, hogy : köztünk élnek, figyeljünk rájuk! És akkor talán ők is egy teljes, kiegyensúlyozott, harmonikus életet élhetnek.

Fertőd, 2003. március 23.

Göndöcs Evelin

Megkértem Dávidot, hogy ő is írjon a pályázathoz.

Szívből remélem egyszer neki is sikerül majd meggyógyulni, és akkor majd vére Ő is egy teljes életet élhet!

JÓ VIGYÁZÓK JÓ NAGYON SEGÍTŐK MELLETT

NEKEM BARÁTOM A JÓ, BIZTATÓ, MELLETTEM KIÁLLÓ, NAGY LELKET, KITARTÁST SEGÍTSÉGET NYÚJTÓ, BIZTOS LANKADÁST MEGAKADÁLYOZÓ KOMOLY ÁLMODÁSBA ILLŐ VALÓSÁG. MERT MINDIG ÁTLÁTJUK AZ IGAZI ÉLETEM LÉNYEGÉT. ÉN IS EMBER VAGYOK ÉS KOMOLYAN KITARTÓAN HISZEK AZ ÉLETEM ÉRTELMES-HITELES KITARTÓ ÁLMAIM ELÉRÉSÉBEN.

MEG ÉN BIZONY MEGGYÓGYULOK!

KEDVEM VAN LANKADATLANUL FIGYELNI, A BIZTATÓ, MEGERŐSÍTŐ MINDENT LEGYŐZŐ HELYES MEGOLDÁSRA. BIZTOSAN ÉN KITARTOK

FERTŐD, 2003.03.23.

GÖNDÖCS DÁVID